Publikációetikai nyilatkozat

A Studia Theologica Transsylvaniensia (StThTr) elkötelezett a publikációs etika legmagasabb normáinak érvényesítése, a szerkesztői integritás megőrzése és a tudományos közlemények megbízhatóságának biztosítása mellett. A folyóirat a Committee on Publication Ethics (COPE) elveit és ajánlásait követi, és elvárja, hogy a publikációs folyamat valamennyi szereplője — ideértve a szerzőket, a lektorokat, a szerkesztőket, a Szerkesztőbizottság és a Nemzetközi Tanácsadó Testület tagjait, a szerkesztőségi munkatársakat és a kiadót — e normáknak megfelelően járjon el.

Jelen Publikációetikai és publikációs visszaélésekre vonatkozó nyilatkozat rögzíti a folyóirat szerkesztői és etikai működésének alapelveit. A nyilatkozat kiterjed a lektorálásra, a szerkesztői felelősségre, a szerzőségre és közreműködésre, a kutatási integritásra, az összeférhetetlenségre, az etikai megfelelésre, az adatok és források ellenőrizhetőségére, a szellemi tulajdonra, a panaszok és fellebbezések kezelésére, a helyesbítésekre és visszavonásokra, a publikáció utáni szakmai párbeszédre, a nyílt hozzáférésre, az archiválásra, valamint a generatív mesterséges intelligencia és az MI-alapú eszközök felelős használatára.

Szerkesztői függetlenség és folyóiratpolitika

A folyóirat szerkesztői döntései függetlenek, és kizárólag tudományos szempontokon alapulnak: a kézirat szakmai minőségén, a folyóirat profiljához való illeszkedésén, eredetiségén, módszertani vagy értelmezési megalapozottságán, az érvelés világosságán, valamint az etikai és formai követelmények teljesítésén.

A kiadó támogatja a folyóirat működését, előállítását, terjesztését, metaadat-kezelését és hosszú távú hozzáférhetőségét, de nem gyakorol befolyást a szerkesztői döntésekre, a lektorálás eredményére, illetve a kéziratok elfogadására, javítására, elutasítására, helyesbítésére, visszavonására vagy figyelmeztető közlemény kiadására vonatkozó döntésekre.

A szerkesztői döntések végső felelőssége a főszerkesztőt terheli, a folyóirat szabályzataival, a lektorálás eredményével és a publikációetikai alapelvekkel összhangban.

Lektorálás és szerkesztőségi szerepek

A folyóirat kettős anonim lektorálási rendszert alkalmaz, amelyben a szerzők és a lektorok kiléte a bírálati eljárás teljes időtartama alatt kölcsönösen rejtve marad egymás előtt. A lektorálás tisztességes, tárgyilagos, bizalmas és szakmailag felelős módon történik. A tanulmányokat rendszerint legalább két, megfelelő szaktudással rendelkező, független szakértő bírálja el.

⮕ A lektorálási eljárás részletes leírása itt érhető el.

A kéziratok szerkesztői értékelésével kapcsolatos feladatok az alábbiak szerint oszlanak meg:

A főszerkesztő végzi vagy felügyeli a beérkezett kéziratok előzetes szerkesztői értékelését, dönt arról, hogy a benyújtott kézirat alkalmas-e a lektorálási szakaszba lépésre, felügyeli a kézirat tudományos értékelését, és meghozza a végső döntést a kézirat elfogadásáról, javításra való visszaküldéséről vagy elutasításáról.
A vezető szerkesztő támogatja a folyóirat tudományos és stratégiai fejlődését, és esetenként közreműködhet a főszerkesztő munkájában a kéziratok előzetes értékelésében, tudományos elbírálásában, megfelelő lektorok azonosításában, valamint más, számára kijelölt szerkesztői feladatok ellátásában.
Az ügyvezető szerkesztő felel a szerkesztői és lektorálási munkafolyamat adminisztratív és szervezeti koordinációjáért, beleértve a szerzőkkel és lektorokkal való kapcsolattartást, a kéziratok kezelését, a határidők nyomon követését, a javított változatok feldolgozását, a szerkesztői döntések közlését, valamint a szerkesztői döntéshozatalt támogató anyagok előkészítését.
A Szerkesztőbizottság tagjai tudományos tanácsadással, lektorjavaslatokkal és szakterületi szakértelemmel támogatják a folyóirat munkáját. A főszerkesztő, a vezető szerkesztő vagy az adott ügyre kijelölt más szerkesztő felkérésére saját szakterületükön a kéziratok értékelésében is közreműködhetnek.
A Nemzetközi Tanácsadó Testület tagjai nem vesznek részt az egyes kéziratok rutinszerű kezelésében vagy a lektorálás operatív irányításában. Szerepük tanácsadó és stratégiai jellegű.

A lektorálási és szerkesztői folyamatban részt vevő valamennyi személy köteles megőrizni a kéziratok, a lektori vélemények és a szerkesztői levelezés bizalmas jellegét. Nem vehetnek részt olyan kézirat kezelésében vagy értékelésében, amely esetében tényleges, lehetséges vagy ésszerűen feltételezhető összeférhetetlenség áll fenn.

⮕ A folyóirat szerkesztői testületeiről további információ itt található.

A szerzők felelőssége

Szerzőség és közreműködés

Szerzőként kizárólag azok tüntethetők fel, akik érdemi tudományos hozzájárulást nyújtottak a kutatás koncepciójának vagy tervének kialakításához, a források vagy adatok gyűjtéséhez, elemzéséhez vagy értelmezéséhez, illetve a kézirat megírásához vagy tartalmi szempontból lényegi átdolgozásához. Minden szerzőnek jóvá kell hagynia a kézirat végleges változatát, és egyet kell értenie annak benyújtásával. A szerzők felelősséget viselnek a kézirat tartalmáért, és kötelesek biztosítani, hogy a benyújtott munka pontos, eredeti és etikailag megalapozott legyen.

A kapcsolattartó szerző felel azért, hogy minden olyan személy szerzőként szerepeljen, aki megfelel a szerzőségi feltételeknek, hogy ne kerüljön szerzőként feltüntetésre olyan személy, aki e feltételeknek nem felel meg, továbbá hogy valamennyi szerző megismerje és jóváhagyja a kézirat végleges változatát és benyújtását.

A folyóirat kérheti szerzői vagy közreműködési nyilatkozat benyújtását, amely pontosítja az egyes szerzők hozzájárulását. Azok a közreműködők, akik nem felelnek meg a szerzőség feltételeinek, megfelelő módon — hozzájárulásukkal — a köszönetnyilvánításban említhetők meg. A folyóirat nem fogad el tiszteletbeli, ajándék- vagy rejtett szerzőséget.

A szerzők hozzáadására, törlésére vagy sorrendjük megváltoztatására irányuló, a benyújtást követően előterjesztett kérés csak írásbeli indokolással, az összes feltüntetett szerző jóváhagyásával és a szerkesztőség engedélyével fogadható el. A folyóirat az ilyen változtatás elfogadása előtt további magyarázatot vagy dokumentációt is kérhet.

Eredetiség, integritás és nyilatkozattétel

A szerzők kötelesek biztosítani, hogy a benyújtott kézirat eredeti, korábban nem jelent meg, és egyidejűleg nincs más folyóiratnál vagy kiadónál elbírálás alatt.
Minden felhasznált forrást megfelelő módon fel kell tüntetni. Az idézeteket, parafrázisokat, fordításokat, átvett gondolatokat és reprodukált anyagokat világosan azonosítható módon és megfelelő hivatkozással kell megjelölni.
Elfogadhatatlan a plágium, a kettős vagy redundáns közlés, az adatok kitalálása vagy meghamisítása, a bizonyítékok manipulálása, a hivatkozások tudatos torzítása, valamint a források megtévesztő bemutatása.
A szerzők kötelesek feltárni minden releváns pénzügyi, intézményi, projektalapú vagy pályázati támogatást, valamint minden olyan összeférhetetlenséget, amelyről ésszerűen feltételezhető, hogy befolyásolhatta a kutatást vagy annak értelmezését.
A szerzők kötelesek a benyújtáskor jelezni minden korábbi nyilvános közzétételt, preprintet, szorosan kapcsolódó publikációt vagy tartalmilag jelentősen átfedő benyújtást.
Ha a szerző valamely benyújtott, elfogadott vagy már megjelent kéziratában jelentős hibát vagy pontatlanságot fedez fel, köteles erről haladéktalanul értesíteni a folyóiratot, és együttműködni a helyesbítés, illetve — szükség esetén — a közlemény visszavonása érdekében.

Etikai megfelelés a kutatásban

A szerzők kötelesek biztosítani, hogy kutatásuk megfeleljen minden alkalmazandó etikai és jogi követelménynek, továbbá hogy minden szükséges engedélyt, jóváhagyást és hozzájárulást beszereztek.

Ha a kutatás emberi résztvevőket, interjúkat, kérdőíveket, lelkipásztori beszélgetések anyagát, érzékeny személyes adatokat, magánlevelezést, publikálatlan levéltári anyagokat vagy más etikailag érzékeny forrásokat érint, a szerzőknek jelezniük kell, hogy történt-e etikai jóváhagyás, és — amennyiben releváns — meg kell nevezniük a jóváhagyást adó testületet. Ha formális etikai jóváhagyás nem volt szükséges, ezt világosan közölni kell, rövid indokolással együtt.

Ha a kutatás azonosítható személyeket, érzékeny személyes információkat vagy olyan anyagokat érint, amelyek ésszerűen befolyásolhatják az érintettek magánszféráját, méltóságát, jó hírnevét vagy biztonságát, a szerzők kötelesek biztosítani, hogy a közlés etikailag indokolt legyen, és hogy minden szükséges hozzájárulást vagy publikálási engedélyt megszereztek.

A szerkesztők fenntartják a jogot, hogy a közlés előtt bekérjék az etikai jóváhagyásra, engedélyekre, hozzájárulásokra vagy a kutatási anyagok jogszerű felhasználására vonatkozó dokumentációt.

A szerkesztők felelőssége

A szerkesztők felelősek a folyóirat tudományos színvonalának, szakmai hitelességének, szerkesztői függetlenségének és etikai integritásának megőrzéséért. Kötelesek biztosítani, hogy a folyóirat működése összhangban álljon a tudományos publikálás elfogadott normáival, a COPE elveivel, valamint a tisztesség, pártatlanság, átláthatóság és bizalmasság követelményeivel.

A szerkesztői döntések kizárólag tudományos szempontokon alapulhatnak. A kéziratok elbírálása során nem érvényesülhet megkülönböztetés faj, nem, szexuális orientáció, vallási meggyőződés, etnikai származás, állampolgárság, intézményi hovatartozás, politikai meggyőződés vagy bármely más, a tudományos értékelés szempontjából irreleváns személyes vagy társadalmi körülmény alapján.

A szerkesztők felelősek a kéziratokkal, szerzőséggel, közreműködéssel, összeférhetetlenséggel, kutatási integritással, valamint a megjelent munkák helyesbítésével vagy visszavonásával kapcsolatos etikai kérdések megfelelő kezeléséért.

A szerkesztők és a szerkesztői testületek tagjai kötelesek a kéziratokat, a lektori véleményeket és a szerkesztői levelezést bizalmasan kezelni. A szerkesztői eljárás során tudomásukra jutott információk vagy gondolatok a szerző kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül nem használhatók fel személyes előnyszerzésre vagy saját kutatási célra.

A szerkesztők nem kezelhetnek olyan kéziratot, panaszt vagy fellebbezést, amely esetében tényleges, lehetséges vagy ésszerűen feltételezhető összeférhetetlenség áll fenn. Ilyen esetben az ügyet egy másik, megfelelően független és alkalmas szerkesztőre vagy vezető szerkesztői képviselőre kell átruházni.

A Szerkesztőbizottság és a Nemzetközi Tanácsadó Testület tagjai csak akkor publikálhatnak a folyóiratban, ha saját kéziratuk kezelése, a lektorálás koordinálása, a döntéshozatal és az esetleges fellebbezési eljárás teljes egészében kívül esik a hatáskörükön.

Ha a benyújtott kézirat szerzője a főszerkesztő, a kézirat kezelését és a publikálásról szóló döntést egy másik, megfelelően független szerkesztőre kell bízni, független külső lektorálás alapján.

Az egyes szerkesztői szerepkörökhöz kapcsolódó felelősségek

A főszerkesztő viseli a végső felelősséget a folyóirat tudományos színvonaláért, szerkesztői integritásáért és szakmai irányultságáért. A főszerkesztő biztosítja, hogy a folyóirat szerkesztői gyakorlata összhangban maradjon az irányadó etikai normákkal, és hogy minden szükséges helyesbítés, visszavonás, figyelmeztető közlemény vagy más publikáció utáni szerkesztői intézkedés megtörténjen.
A vezető szerkesztő támogatja a főszerkesztőt a folyóirat tudományos arculatának, szerkesztői minőségének és stratégiai fejlődésének fenntartásában. Közreműködhet a kéziratok előzetes értékelésében, tudományos elbírálásában, lektorok kiválasztásában, valamint más, a főszerkesztő által kijelölt szerkesztői feladatok ellátásában.
Az ügyvezető szerkesztő felel a szerkesztői működés adminisztratív és szervezeti folytonosságáért, beleértve a munkafolyamatok koordinálását, az eljárások következetes alkalmazásának támogatását, valamint a szerzőkkel, lektorokkal és szerkesztőkkel való kapcsolattartást.
A Szerkesztőbizottság tagjai tudományos tanácsadással, a szerkesztői irányelvek támogatásával és szakterületi szakértelemmel járulnak hozzá a folyóirat szakmai minőségéhez, hitelességéhez és fejlődéséhez.
A Nemzetközi Tanácsadó Testület tagjai stratégiai és tudományos tanácsadással támogatják a folyóirat nemzetközi láthatóságát, tudományos kapcsolatrendszerét és hosszú távú fejlődését.

A szakmai lektorok felelőssége

A szakmai lektorok segítik a szerkesztőket annak eldöntésében, hogy egy kézirat alkalmas-e publikálásra. Észrevételeik a szerzők számára is segítséget nyújthatnak a kézirat javításában.

A lektori véleményeknek tárgyilagosnak, tisztességesnek, tudományosan megalapozottnak és építő jellegűnek kell lenniük. A lektoroknak a kéziratokat eredetiségük, tudományos minőségük, érvelésük világossága, módszertani vagy értelmezési megalapozottságuk, valamint a folyóirat profiljához való illeszkedésük alapján kell értékelniük.

A lektor köteles visszautasítani a felkérést, ha nem rendelkezik a szükséges szakértelemmel, a bírálatot a megadott határidőn belül nem tudja elkészíteni, vagy olyan összeférhetetlenség áll fenn, amely befolyásolhatja — vagy ésszerűen úgy tűnhet, hogy befolyásolja — pártatlan megítélését.

A lektorálásra megküldött kéziratok bizalmas dokumentumok. A lektorok nem hozhatják nyilvánosságra, nem vitathatják meg másokkal, nem másolhatják le, és személyes előnyszerzésre sem használhatják fel a bennük foglalt, még nem publikált anyagokat.

A lektorok nem tölthetik fel a kéziratokat — részben vagy egészben — generatív MI-eszközökbe vagy más külső MI-alapú rendszerekbe. Ilyen eszközöket nem használhatnak a lektori vélemények létrehozására, megfogalmazására vagy lényegi átdolgozására sem.

A lektoroknak lehetőség szerint fel kell hívniuk a szerkesztők figyelmét azokra a releváns publikációkra, amelyekre a kézirat nem hivatkozik, továbbá minden olyan jelentős hasonlóságra, átfedésre, gyanított plágiumra, feltételezett adat- vagy forrásmanipulációra, illetve egyéb etikai aggályra, amelyről személyes tudomásuk van.

A kiadó felelőssége

A kiadó támogatja a folyóirat etikus, szakmailag megalapozott és technikailag megbízható működését, és maradéktalanul tiszteletben tartja annak szerkesztői függetlenségét.

A kiadó nem befolyásolja a szerkesztői döntéseket, a lektorálás eredményét, illetve a kéziratok elfogadására, javítására, helyesbítésére, visszavonására vagy elutasítására vonatkozó döntéseket. A szerkesztői döntések végső felelőssége a főszerkesztőt terheli, a folyóirat irányelveivel és etikai normáival összhangban.

A kiadó támogatja a szerkesztőséget a tudományos nyilvántartás integritásának megőrzésében, beleértve a helyesbítések, visszavonások, figyelmeztető közlemények és más, megfelelő publikáció utáni intézkedések végrehajtását.

A kiadó felel továbbá a publikált tartalmak előállításának, terjesztésének, metaadat-kezelésének és hosszú távú hozzáférhetőségének támogatásáért. E feladatok azonban nem terjednek ki a kéziratok tudományos értékelésébe való beavatkozásra.

Összeférhetetlenség

A szerzők, lektorok, szerkesztők, a szerkesztői és tanácsadó testületek tagjai, valamint a szerkesztőségi munkatársak kötelesek feltárni minden olyan érdeket vagy körülményt, amely befolyásolhatja — vagy ésszerűen úgy tűnhet, hogy befolyásolja — szakmai megítélésüket vagy eljárásukat.

Összeférhetetlenségnek minősülhet többek között pénzügyi érdek, intézményi kapcsolat, személyes viszony, tudományos versengés, korábbi vagy folyamatban lévő szakmai együttműködés, ideológiai elköteleződés, valamint minden olyan körülmény, amely alkalmas a pártatlanság veszélyeztetésére.

Ha összeférhetetlenség áll fenn, az érintett személy köteles azt haladéktalanul jelezni, és — ahol ez szükséges — tartózkodni az adott benyújtással, lektorálással, szerkesztői kezeléssel, értékeléssel, panasszal vagy fellebbezéssel kapcsolatos részvételtől.

Panaszok és fellebbezések

A folyóirat elkötelezett amellett, hogy a panaszokat és fellebbezéseket tisztességesen, következetesen, bizalmasan és átlátható módon kezelje, összhangban a COPE elveivel és a vonatkozó szakmai kiadói gyakorlattal.

A panaszokat és fellebbezéseket írásban kell benyújtani a szerkesztőséghez, az alábbi címen: office@stthtr.com. A szerkesztői eljárásokkal, a tudományos lektorálással, a publikációs etikával, a publikáció utáni kérdésekkel, illetve a szerkesztők, lektorok, szerkesztői testületi tagok, szerkesztőségi munkatársak vagy a kiadó magatartásával kapcsolatos beadványokat a folyóirat nyilvántartásba veszi, és ésszerű határidőn belül bizalmasan, pártatlanul és átlátható módon megvizsgálja.

A szerkesztői döntésekkel szembeni fellebbezéseket olyan vezető szerkesztő vagy az adott ügyre kijelölt eseti fellebbviteli testület vizsgálja felül, amely független az eredeti döntéshozatali folyamattól és a kézirat korábbi kezelésétől. Az eljárásban nem vehet részt olyan személy, aki korábban részt vett a kézirat szerkesztői kezelésében, lektorálásában vagy értékelésében, illetve akivel kapcsolatban releváns intézményi, személyes vagy szakmai összeférhetetlenség áll fenn.

A fellebbezés benyújtása önmagában nem jelenti azt, hogy az eredeti döntés megváltozik. Az ügy természetétől függően a folyóirat helybenhagyhatja az eredeti döntést, további független tudományos értékelést kérhet, új szerkesztői felülvizsgálatot indíthat, javításra hívhat fel, vagy bármely más megfelelő intézkedést tehet.

Ha a panasz vagy fellebbezés kutatási integritással vagy a publikációs etikát súlyosan sértő magatartással kapcsolatos aggályt vet fel, a folyóirat a COPE iránymutatásaival összhangban az ügyet továbbíthatja az illetékes intézményhez vagy más hatáskörrel rendelkező szervhez.

Adatmegosztás, forrásellenőrizhetőség és kutatási anyagok

A folyóirat támogatja a kutatás átláthatóságát, és ösztönzi a szerzőket arra, hogy — amennyiben ez lehetséges és indokolt — kutatásuk alapjául szolgáló anyagaikat tegyék hozzáférhetővé és ellenőrizhetővé. A szerzőknek forrásaikról, módszereikről és kutatási eljárásaikról kellő részletességgel kell számot adniuk annak érdekében, hogy az olvasók a tudományos érvelést megérthessék, megítélhessék, és adott esetben ellenőrizhessék.

A kézirat jellegétől függően a folyóirat kérheti adat-hozzáférhetőségi nyilatkozat vagy más, az adott cikk szempontjából releváns források, kutatási anyagok, interjúleiratok, adatkészletek, levéltári dokumentumok vagy egyéb bizonyító erejű anyagok hozzáférhetőségére vonatkozó nyilatkozat benyújtását.

Ha az adatok vagy forrásanyagok titoktartási kötelezettség, szerzői jogi korlátozás, jogi akadály, szerződéses kötöttség vagy etikai megfontolás miatt nem tehetők hozzáférhetővé, ezt a kéziratban világosan jelezni kell, lehetőség szerint a korlátozás okának feltüntetésével együtt.

Szellemi tulajdon, szerzői jog és licencelés

A szerzők felelősek azért, hogy a kéziratukban szereplő, szerzői jogi védelem alatt álló harmadik féltől származó anyagokat a szükséges engedély birtokában és megfelelő hivatkozással használják fel. Ez magában foglalja a szövegrészeket, képeket, táblázatokat, ábrákat, térképeket, fordításokat és terjedelmes idézeteket is.

A Studia Theologica Transsylvaniensia részére benyújtott művek szerzői a szerzői jogot teljes egészében megtartják. A kézirat benyújtásával és közlésével azonban nem kizárólagos engedélyt adnak a kiadónak, az L’Harmattan Könyvkiadónak arra, hogy a művet digitális és nyomtatott formában közzétegye, archiválja, többszörözze, terjessze, megőrizze és hozzáférhetővé tegye.

A folyóiratban megjelent cikkek harmadik személyek által a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Nemzetközi Licenc (CC BY 4.0) feltételei szerint használhatók fel. A kiadónak biztosított jogok nem kizárólagosak, vagyis a szerzők jogosultak saját munkájuk további felhasználására, újraközlésére vagy másutt történő terjesztésére is, feltéve, hogy megfelelően feltüntetik a folyóiratot mint az első közlés helyét.

⮕ A szerzői jogról további információ itt, a licencfeltételekről pedig itt található.

Kutatási visszaélések és publikációs szabálytalanságok

A folyóirat minden, kutatási visszaélésre, publikációs szabálytalanságra vagy publikációs etikát sértő magatartásra utaló jelzést komolyan vesz. Ilyen magatartás lehet egyebek mellett a plágium, a kettős vagy redundáns közlés, a hivatkozások manipulálása, az adatok kitalálása vagy meghamisítása, a bizonyítékok torzítása, az etikátlan szerzőségi gyakorlat, az eltitkolt összeférhetetlenség, a lektorálási folyamat manipulálása, a lektori titoktartás megsértése, az MI-eszközök visszaélésszerű használata, valamint az emberi résztvevőket vagy érzékeny anyagokat érintő etikátlan kutatás.

A lehetséges visszaélésekkel kapcsolatos aggályok a publikáció előtt és után egyaránt jelezhetők. A folyóirat az ilyen jelzéseket körültekintően, tisztességesen és bizalmasan vizsgálja meg, függetlenül attól, hogy névvel vállalt vagy anonim bejelentőtől származnak, feltéve hogy elegendő információ áll rendelkezésre az előzetes értékeléshez.

Plágiumszűrés

Minden beérkezett kézirat eredetiségét a szerkesztők és a lektorok is vizsgálják. Ezen túlmenően a folyóirat plágiumellenőrző szoftvert, jelenleg a Turnitin rendszert használja.

A hasonlósági jelentéseket mindig egyedileg és kontextusukban értékelik; önmagában a hasonlósági mutató nem bizonyítja a plágiumot. Bár korlátozott mértékű szövegegyezés lehet jogszerű, az idézetlen átvétel, a jelentős, feltáratlan átfedés, a saját korábban megjelent szöveg megtévesztő újrafelhasználása és a plágium egyéb formái elfogadhatatlanok. A gyanított plágium és szövegújrahasznosítás megítélése során a folyóirat a vonatkozó COPE-iránymutatást követi.

Szerkesztői eljárás feltételezett visszaélés esetén

Ha visszaélés gyanúja merül fel, az ügyet a szerkesztőség előzetes vizsgálat keretében dokumentálja és megvizsgálja. A szerzőt vagy más releváns érintettet tájékoztatják a felmerült aggályokról, és lehetőséget kap álláspontja kifejtésére, kivéve ha a vizsgálat integritásának megőrzése érdekében nyomós ok szól az ettől való eltérés mellett.

A szerkesztők kérhetnek pontosítást, további információt vagy kiegészítő dokumentációt, és konzultálhatnak a Szerkesztőbizottsággal vagy független szakértőkkel. Kutatási integritást érintő vagy más súlyos publikációs visszaélés esetén a folyóirat a vonatkozó COPE-iránymutatásoknak megfelelően megkeresheti az illetékes intézményt vagy más hatáskörrel rendelkező szervet is.

Az ügy súlyától függően a folyóirat elutasíthatja a kéziratot, javítást vagy pontosítást kérhet, helyesbítést közölhet, figyelmeztető közleményt adhat ki, visszavonhatja a cikket, meghatározott időre felfüggesztheti a jövőbeni benyújtások lehetőségét, vagy értesítheti az illetékes intézményt, illetve más megfelelő hatóságot.

Helyesbítések, visszavonások és figyelmeztető közlemények

Ha egy megjelent cikk kisebb, de jelentős hibát tartalmaz, amely nem teszi érvénytelenné az eredményeket vagy a központi érvelést, a folyóirat helyesbítést közölhet.

Ha egy megjelent cikkről megállapítást nyer, hogy súlyos hibákat, jelentős etikai jogsértést, megbízhatatlan megállapításokat, plágiumot, hamisított vagy kitalált anyagot tartalmaz, illetve más olyan ok áll fenn, amely lényegesen aláássa a közlemény megbízhatóságát vagy integritását, a folyóirat visszavonhatja a cikket.

Ha komoly aggály merül fel, de a rendelkezésre álló bizonyíték nem egyértelmű, vagy a vizsgálat még folyamatban van, a folyóirat figyelmeztető közleményt tehet közzé.

Minden helyesbítésnek, visszavonásnak vagy figyelmeztető közleménynek világosan meg kell jelölnie a szerkesztői intézkedés okát, és egyértelműen kapcsolódnia kell az eredeti publikációhoz.

A helyesbítések, visszavonások és figyelmeztető közlemények a tudományos nyilvántartás maradandó részét képezik, szabadon hozzáférhetők maradnak, és ahol ez indokolt, megjelennek a cikk metaadataiban, valamint a releváns indexelő és absztraktkészítő szolgáltatásoknak átadott információkban is.

Publikáció utáni szakmai vita

A folyóirat örömmel fogadja a megjelent cikkekkel kapcsolatos érdemi tudományos párbeszédet. Azok az olvasók, akik lényegi tudományos észrevételt kívánnak tenni, helyesbítést javasolnának, vagy publikáció utáni szakmai vitához kívánnak hozzájárulni, a szerkesztőséget az office@stthtr.com címen kereshetik meg. A szerkesztők mérlegelése alapján az ilyen megkeresés szerkesztői levelezéshez, közzétett válaszhoz, helyesbítéshez, figyelmeztető közleményhez vagy más megfelelő szerkesztői intézkedéshez vezethet.

Generatív mesterséges intelligencia és MI-alapú eszközök használata

Általános elv

A publikációs etika szempontjából a folyóirat a generatív mesterséges intelligencia és más MI-alapú eszközök használatát csak korlátozott, átlátható és felelős módon engedi meg. Az ilyen eszközök nem helyettesíthetik az emberi szellemi felelősséget, a tudományos ítélőképességet, az értelmező munkát vagy az etikai elszámoltathatóságot.

A mesterséges intelligencia eltitkolt vagy nem megfelelő használata szerkesztői intézkedést vonhat maga után.

Szabályok a szerzők számára

A szerzők generatív MI-t és más MI-alapú eszközöket korlátozott célokra használhatnak, például nyelvi javításra, az olvashatóság javítására vagy a szöveg rendezésére. Minden olyan használatot, amely érdemben érinti a tartalmat, az érvelést, az elemzést, az értelmezést, az adatokat, a forrásokat, a hivatkozásokat vagy a következtetéseket, a benyújtáskor fel kell tárni, és ahol ez indokolt, a megjelent cikkben is jelezni kell.

A szerzők teljes körű felelősséggel tartoznak munkájuk pontosságáért, eredetiségéért, jogszerűségéért és integritásáért. MI-eszközök szerzőként vagy társszerzőként nem tüntethetők fel.

A szerzők nem használhatják a generatív MI-eszközöket kutatási adatok, bizonyítékok, hivatkozások, idézetek, képek, fordítások vagy forrásleírások kitalálására, meghamisítására, torzítására vagy más módon történő nem megfelelő manipulálására. A szerzők felelősek annak ellenőrzéséért, hogy a kéziratba beépített, MI segítségével előállított tartalom pontos, jogszerű, szükség esetén megfelelően hivatkozott, és nem sérti mások jogait.

Szabályok a lektorok és a szerkesztők számára

A szerkesztők nem tölthetik fel a kéziratokat, a lektori véleményeket vagy a szerkesztői levelezést generatív MI-rendszerekbe, és nem támaszkodhatnak ilyen eszközökre saját szerkesztői megítélésük vagy döntéshozataluk helyettesítésére.

Publikálási díjak, nyílt hozzáférés és archiválás

A folyóirat nem számít fel kéziratbenyújtási díjat, cikkfeldolgozási díjat, publikálási díjat vagy bármely más, a szerzőket terhelő díjat.

Minden cikk nyílt hozzáféréssel jelenik meg, és a publikálás pillanatától szabadon elérhető.

⮕ A nyílt hozzáférésről további információ itt érhető el.

A kiadó elkötelezett a megjelent tartalmak hosszú távú megőrzése és hozzáférhetősége mellett, és támogatja azok archiválását intézményi és szakterületi repozitóriumokban, valamint digitális megőrzési szolgáltatásokban.

⮕ Az archiválásról további információ itt található.

Kapcsolat

A publikációs etikával, a szerkesztői eljárásokkal, a panaszokkal, fellebbezésekkel, összeférhetetlenséggel vagy a publikáció utáni aggályokkal kapcsolatos kérdések a szerkesztőséghez intézhetők az alábbi címen:

office@stthtr.com

A formális panaszokat és fellebbezéseket is ezen a címen kell benyújtani. A folyóirat eljárásrendjének megfelelően ezeket megfelelően független vezető szerkesztőhöz vagy eseti fellebbviteli testülethez továbbítják.

Utolsó frissítés: 2026. május 11.