Lektorálási folyamat
Annak érdekében, hogy a közölt kutatások tudományos megalapozottsága, szakmai színvonala és eredetisége biztosított legyen, a Studia Theologica Transsylvaniensia (StThTr) Tanulmányok rovatába benyújtott kéziratok kettős anonim lektorálási eljáráson mennek keresztül.
A folyóirat lektorálási rendszere a szakmai minőség, a pártatlanság, a bizalmasság és az összeférhetetlenségtől mentes értékelés elvén alapul. A lektorálási folyamat főbb szakaszai az alábbiak.
1. A kézirat benyújtása
A szerző a kéziratot a folyóirat online benyújtási felületén keresztül nyújtja be, a Szerzői útmutatóban meghatározott formai, nyelvi és hivatkozási követelmények figyelembevételével.
2. Előzetes szerkesztői ellenőrzés
A főszerkesztő előzetesen megvizsgálja, hogy a kézirat illeszkedik-e a folyóirat profiljához, megfelel-e a választott rovat céljának, valamint teljesíti-e a Szerzői útmutatóban rögzített alapvető tudományos, etikai és formai követelményeket.
Azok a kéziratok, amelyek nyilvánvalóan nem illeszkednek a folyóirat profiljához, nem felelnek meg az alapvető szakmai vagy formai követelményeknek, illetve súlyos etikai vagy eredetiségi aggályokat vetnek fel, külső lektorálás nélkül elutasíthatók.
3. Szaklektorok felkérése
Amennyiben a kézirat további elbírálásra alkalmas, a főszerkesztő — az ügyvezető szerkesztő közreműködésével — legalább két, az adott szakterületen jártas és a szerzőtől független szakértőt kér fel a kézirat bírálatára.
A lektorok kiválasztásáról a főszerkesztő és az ügyvezető szerkesztő gondoskodik, szükség esetén a Szerkesztőbizottság további tagjainak bevonásával. A kiválasztás során figyelembe veszik a szakterületi kompetenciát, a függetlenséget, az összeférhetetlenség kizárását és a kézirat témájához való szakmai illeszkedést.
A folyóirat kettős anonim lektorálási eljárást alkalmaz: a szerzők és a lektorok kiléte a bírálati folyamat során kölcsönösen rejtve marad.
A Szerkesztőbizottság elnöke a kéziratok rendes bírálati folyamatában nem vesz részt; feladata elsősorban a panaszok és fellebbezések független elbírálásához kapcsolódik.
4. A szaklektori felkérés elfogadása vagy visszautasítása
A felkért lektorok szaktudásuk, rendelkezésre állásuk és az esetleges összeférhetetlenség mérlegelése alapján döntenek arról, hogy vállalják-e a kézirat szakmai bírálatát. Amennyiben a felkérést nem tudják elfogadni, lehetőség szerint más, megfelelő szakértőket ajánlhatnak.
5. A lektorálás lefolytatása
A szaklektorok a folyóirat bírálati szempontrendszere alapján értékelik a kéziratot. Vizsgálják különösen a kézirat eredetiségét, tudományos jelentőségét, módszertani vagy értelmezési megalapozottságát, az érvelés világosságát, a szakirodalom használatát, a forráskezelés pontosságát, valamint a folyóirat profiljához való illeszkedését.
A szaklektori javaslat rendszerint az alábbi döntési kategóriák valamelyikébe tartozik:
- elfogadás változtatás nélkül;
- elfogadás kisebb javításokkal;
- jelentősebb átdolgozás után ismételten benyújtandó;
- elutasítás.
6. A szaklektori vélemények értékelése és a szerkesztői döntés
A főszerkesztő a beérkezett lektori véleményeket az ügyvezető szerkesztővel, valamint szükség esetén a Szerkesztőbizottság tagjaival egyeztetve értékeli, majd dönt a kézirat további sorsáról.
A szerkesztői döntés irányulhat:
- a kézirat elfogadására;
- kisebb javítások előírására;
- jelentősebb átdolgozás kérésére;
- a kézirat elutasítására.
Indokolt esetben a főszerkesztő további külső szakértőt is bevonhat, különösen akkor, ha a lektori vélemények jelentősen eltérnek egymástól, vagy ha a kézirat megítélése további szakterületi szakértelmet igényel.
7. A döntés közlése a szerzővel
A főszerkesztő vagy az ügyvezető szerkesztő tájékoztatja a szerzőt a szerkesztőségi döntésről. Szükség esetén a szerző megkapja a lektori véleményeket, valamint azokat a szerkesztői észrevételeket, amelyek a kézirat javítását vagy átdolgozását segítik.
8. Revideálás és további elbírálás
Amennyiben a kézirat változtatás nélkül elfogadható, a publikálási folyamat a technikai szerkesztés és előkészítés szakaszába lép.
Ha a kézirat esetében kisebb vagy jelentősebb javítás szükséges, a szerző felkérést kap a kézirat átdolgozására a lektori és szerkesztői megjegyzések figyelembevételével.
- Jelentősebb átdolgozás esetén a javított kéziratot rendszerint ismét megküldik az eredeti lektoroknak vagy más megfelelő szakértőknek további értékelésre.
- Kisebb javítások esetén a javított változatot a főszerkesztő és az ügyvezető szerkesztő is elbírálhatja anélkül, hogy azt ismételten megküldenék a lektoroknak.
9. Végső döntés és közlésre előkészítés
A javított kézirat értékelését követően a főszerkesztő meghozza a végső szerkesztői döntést. Elfogadás esetén a kézirat a nyelvi, technikai és tördelési előkészítés szakaszába kerül.
A szerkesztőség a közlésre elfogadott kéziratok esetében is fenntartja a jogot arra, hogy a publikálás előtt formai, nyelvi, hivatkozási vagy technikai javításokat kérjen, illetve a szerzővel egyeztetve ilyen javításokat végezzen.
10. Bizalmasság és összeférhetetlenség
A lektorálási folyamat valamennyi résztvevője köteles megőrizni a kéziratok, a lektori vélemények és a szerkesztői kommunikáció bizalmas jellegét. A lektorok és a szerkesztők nem használhatják fel a kéziratokban szereplő, még nem publikált információkat saját célra vagy harmadik személy javára.
A lektorok, szerkesztők és a szerkesztői folyamatban részt vevő más személyek kötelesek jelezni minden tényleges, lehetséges vagy ésszerűen feltételezhető összeférhetetlenséget. Összeférhetetlenség esetén az érintett személy nem vehet részt az adott kézirat értékelésében vagy kezelésében.
11. Panaszok és fellebbezések
A szerkesztői döntéssel, a lektorálási eljárással vagy a publikációs etikával kapcsolatos panaszokat és fellebbezéseket írásban lehet benyújtani a szerkesztőséghez az alábbi címen: office@stthtr.com.
A panaszokat és fellebbezéseket a folyóirat eljárásrendjének megfelelően, bizalmasan, pártatlanul és ésszerű határidőn belül vizsgálja meg. Az ügy elbírálásában nem vehet részt olyan személy, aki korábban érintett volt az adott kézirat kezelésében, értékelésében vagy a döntéshozatalban.
Utolsó frissítés: 2026. május 11.
