Szerzői útmutató

A KÉZIRAT NYELVE ÉS TERJEDELME

A StThTr folyóirat főként magyar nyelven fogad el publikációkat, azonban angol, német és olasz nyelvű tanulmányok közlésétől sem zárkózik el.

A benyújtott kézirat maximális terjedelme a következő lehet:

• tanulmány: 40 000 karakter (szóközökkel);
• a Műhely-rovatban megjelentetett írás: 30 000 karakter (szóközökkel);
• forrás: 30 000 karakter (szóközökkel);
• recenzió: 15 000 karakter (szóközökkel).

A KÉZIRAT RÉSZEI

A tanulmányként benyújtott kéziratoknak tartalmazniuk kell a következőket:

• szerző(k): név, munkahely (feltüntetve a várost és az országot is), intézményi e-mail cím (a tanulmányok esetében ezeket az adatokat a "vak" szakmai lektorálás előtt a szerkesztők eltávolítják a kéziratból);
• cím (esetleg alcím) magyar és angol nyelven;
• összefoglaló (abstract) angol nyelven (max. 1000 karakter): a kézirat tartalmának és következtetéseinek lényegre törő bemutatása;
• kulcsszavak (keywords) angol nyelven (min. 3 - max. 8): a tanulmány tárgyát, lényegét meghatározó szavak, illetve rövid kifejezések, tárgymutatók, amelyek elősegítik a tanulmány besorolását az elektronikus adatbázisokban; a kulcsszavakat kérjük pontos vesszővel (;) elválasztani;
• a kézirat főszövege;
• irodalomjegyzék (bibliográfia).

A Műhely-rovathoz benyújtott kéziratoknak ugyanazokat a részeket kell tartalmazniuk mint a tanulmányoknak (lásd fennebb):

• A Műhely-rovathoz beküldött kéziratok szerkesztőségi elbírásra kerülnek. Az elbírálás előfeltétele egy rövid szaktanári ajánlás a kézirat publikálására vonatkozólag, amelyet a kézirattal egyidejűleg kérünk feltölteni.
  

A Forrás-rovatban közzétételre szánt kéziratoknak tartalmazniuk kell a következőket:

• a történelmi forrást közlő személy neve, munkahelye (feltüntetve a várost és az országot is), intézményi e-mail címe;
• cím magyar és angol nyelven, amely tartalmazza (ha ismert) a közölt forrás szerzőjének a nevét és címét;
• a forrás tartalmának rövid bemutatása lelőhelyének pontos feltüntetésével;
• a forrás maga (a forráskritikai és tárgyi/tartalmi jegyzeteket a lábjegyzékben kérjük feltüntetni; a történelmi dokumentumok szövegén tilos bármilyen módosítást végrehajtani).

A recenziók a következőket kell tartalmazniuk:

• a recenziót író személy neve, munkahelye (feltüntetve a várost és az országot is), intézményi e-mail címe;
• a recenzált könyv adatai: szerző, cím, megjelenés helye és ideje, kiadó, oldalszám, ISBN szám;
• a recenzió: a könyv tartalmának a tárgyilagos és szakmai bemutatása.

FORMAI KÖVETELMÉNYEK

Betűtípus:

• Latin betűknél: Times New Roman;
• Nem latin betűknél (görög, héber): unicode betűtípus (pl. SBL BibLit / SBL Greek / SBL Hebrew).

Betűméret:

• Főszöveg és irodalmojegyzék: 12 pt;
• Összefoglaló (abstract), kulcsszavak és lábjegyzék: 10 pt.

Belső címrendszer:

• A kéziratokban maximum három címfokozatot használjunk. Ezeket a következőképpen tagoljuk:

1 Első címfokozat

1.1 Második címfokozat

1.1.1 Harmadik címfokozat

Kiemelések:

• Dőlt (kurzív) szedéssel;

Idézés:

• Az idézeteket ne írjuk dőlten, ugyanis maga az idézőjel a kiemelés eszköze;
• Hosszabb (négy sornál több) idézésnél az idézetet 1 cm-es behúzással, szimpla sorközzel, 10-es betűmérettelszedjük, miközben az idézőjeleket megtartjuk, az idézet előtt és után pedig 6 pt-s térközt szúrunk be;
• Az idézőjelek fokozatai: macskaköröm, lúdláb (idézet az idézetben), félidézőjel (hármas idézés esetén).

Lábjegyzet:

• A tanulmányban csak lapalji jegyzeteket (lábjegyzeteket) használunk (nem végjegyzeteket!). Szövegközi jegyzetekben (zárójelben) hivatkozunk a következő írásművekre: Szentírás (a könyvek rövidítéséhez használjuk a Szent István Társulat által kiadott Szentírást), a 2. Vatikáni Zsinat dokumentumai (DV 3), az egyházi törvénykönyv (CIC 304. kán. 1 §), (CIC [1917] 543. kán.), a Katolikus Egyház katekizmusa (KEK 24), valamint a "Denzinger" (DH 150);
• A lábjegyzet mondatnak minősül, mindig nagybetűvel kezdődik és ponttal végződik;
• A lábjegyzeteket a tanulmány elejétől a végéig arab számmal folyamatosan számozzuk (ehhez használjuk a Word "Lábjegyzet beszúrása" opcióját);
• Szószerinti idézet esetén a lábjegyzetszám hozzátapad a záró idézőjelhez ("), mondatra vagy mondatrészre való hivatkozás esetén a lábjegyzetszám az írásjelet követi, szóköz nélkül;
• A lábjegyzetben csupán rövidített bibliográfiai adatokat közlünk: szerző családneve (kiskapitálissal); cím (álló/antikva szedéssel); oldalszám(ok).

Irodalomjegyzék (bibliográfia):

• A tanulmányok és a Műhely-rovathoz benyújtott kéziratok végén a szerző az idézett és felhasznált irodalmat ábécé sorrendben tünteti fel.