Kézirat benyújtása

Kérjük olvassa el figyelmesen az alábbi szerzői útmutatót, majd a "Kézirat feltöltése" gombra kattintva válassza ki a feltöltendő kézirat típusát (1. tanulmány, 2. műhely-munka, 3. forrás, 4. recenzió) és adja meg a publikációhoz szükséges kért adatokat, végül pedig töltse fel a kéziratát!

Szerzői útmutató

A KÉZIRAT NYELVE ÉS TERJEDELME

A StThTr folyóirat főként magyar nyelven fogad el publikációkat, azonban angol, német és olasz nyelvű tanulmányok közlésétől sem zárkózik el.

A benyújtott kézirat maximális terjedelme a következő lehet:

  • tanulmány: 40 000 karakter (szóközökkel);
  • a Műhely-rovatban megjelentetett írás: 30 000 karakter (szóközökkel);
  • forrás: 30 000 karakter (szóközökkel);
  • recenzió: 15 000 karakter (szóközökkel).


A KÉZIRAT RÉSZEI

A tanulmányként benyújtott kéziratoknak tartalmazniuk kell a következőket:

  • szerző(k): név, munkahely (feltüntetve a várost és az országot is), intézményi e-mail cím (a tanulmányok esetében ezeket az adatokat a "vak" szakmai lektorálás előtt a szerkesztők eltávolítják a kéziratból);
  • cím (esetleg alcím) magyar és angol nyelven;
  • összefoglaló (abstract) angol nyelven (max. 1000 karakter): a kézirat tartalmának és következtetéseinek lényegre törő bemutatása;
  • kulcsszavak (keywords) angol nyelven (min. 3 - max. 8): a tanulmány tárgyát, lényegét meghatározó szavak, illetve rövid kifejezések, tárgymutatók, amelyek elősegítik a tanulmány besorolását az elektronikus adatbázisokban; a kulcsszavakat kérjük pontos vesszővel (;) elválasztani;
  • a kézirat főszövege;
  • irodalomjegyzék (bibliográfia).

Műhely-rovathoz benyújtott kéziratoknak ugyanazokat a részeket kell tartalmazniuk mint a tanulmányoknak (lásd fennebb):

  • A Műhely-rovathoz beküldött kéziratok szerkesztőségi elbírásra kerülnek. Az elbírálás előfeltétele egy rövid szaktanári ajánlás a kézirat publikálására vonatkozólag, amelyet a kézirattal egyidejűleg kérünk feltölteni.

A Forrás-rovatban közzétételre szánt kéziratoknak tartalmazniuk kell a következőket:

  • a történelmi forrást közlő személy neve, munkahelye (feltüntetve a várost és az országot is), intézményi e-mail címe;
  • cím magyar és angol nyelven, amely tartalmazza (ha ismert) a közölt forrás szerzőjének a nevét és címét;
  • a forrás tartalmának rövid bemutatása lelőhelyének pontos feltüntetésével;
  • a forrás maga (a forráskritikai és tárgyi/tartalmi jegyzeteket a lábjegyzékben kérjük feltüntetni; a történelmi dokumentumok szövegén tilos bármilyen módosítást végrehajtani).

A recenziók a következőket kell tartalmazniuk:

  • a recenziót író személy neve, munkahelye (feltüntetve a várost és az országot is), intézményi e-mail címe;
  • a recenzált könyv adatai: szerző, cím, megjelenés helye és ideje, kiadó, oldalszám, ISBN szám;
  • a recenzió: a könyv tartalmának a tárgyilagos és szakmai bemutatása.


FORMAI KÖVETELMÉNYEK

Betűtípus:

  • Latin betűknél: Times New Roman;
  • Nem latin betűknél (görög, héber): unicode betűtípus (pl. SBL BibLit / SBL Greek / SBL Hebrew).

Betűméret:

  • Főszöveg és irodalmojegyzék: 12 pt;
  • Összefoglaló (abstract), kulcsszavak és lábjegyzék: 10 pt.

Belső címrendszer:

  • A kéziratokban maximum három címfokozatot használjunk. Ezeket a következőképpen tagoljuk:

1 Első címfokozat

1.1 Második címfokozat

1.1.1 Harmadik címfokozat

Kiemelések:

  • Dőlt (kurzív) szedéssel;
  • Aláhúzás, félkövér, verzál, illetve kiskapitális szövegkiemelésre nem használható.

Idézés:

  • Az idézeteket ne írjuk dőlten, ugyanis maga az idézőjel a kiemelés eszköze;
  • Hosszabb (négy sornál több) idézésnél az idézetet 1 cm-es behúzással, szimpla sorközzel, 10-es betűmérettelszedjük, miközben az idézőjeleket megtartjuk, az idézet előtt és után pedig 6 pt-s térközt szúrunk be;
  • Az idézőjelek fokozatai: macskaköröm, lúdláb (idézet az idézetben), félidézőjel (hármas idézés esetén).

Lábjegyzet:

    • A tanulmányban csak lapalji jegyzeteket (lábjegyzeteket) használunk (nem végjegyzeteket!). Szövegközi jegyzetekben (zárójelben) hivatkozunk a következő írásművekre: Szentírás (a könyvek rövidítéséhez használjuk a Szent István Társulat által kiadott Szentírást), a 2. Vatikáni Zsinat dokumentumai (DV 3), az egyházi törvénykönyv (CIC 304. kán. 1 §), (CIC [1917] 543. kán.), a Katolikus Egyház katekizmusa (KEK 24), valamint a "Denzinger" (DH 150);
    • A lábjegyzet mondatnak minősül, mindig nagybetűvel kezdődik és ponttal végződik;
    • A lábjegyzeteket a tanulmány elejétől a végéig arab számmal folyamatosan számozzuk (ehhez használjuk a Word "Lábjegyzet beszúrása" opcióját);
    • Szószerinti idézet esetén a lábjegyzetszám hozzátapad a záró idézőjelhez ("), mondatra vagy mondatrészre való hivatkozás esetén a lábjegyzetszám az írásjelet követi, szóköz nélkül;
    • A lábjegyzetben csupán rövidített bibliográfiai adatokat közlünk: szerző családneve (kiskapitálissal); cím (álló/antikva szedéssel); oldalszám(ok).

    Irodalomjegyzék (bibliográfia):

    • A tanulmányok és a Műhely-rovathoz benyújtott kéziratok végén a szerző az idézett és felhasznált irodalmat ábécé sorrendben tünteti fel. Az irodalomjegyzéket az alább csatolt dokumentum iránymutatásai szerint kell elkészíteni.

      Ellenőrzőlista a kézirat benyújtása előtt

      A szerző a kézirat beküldésével automatikusan nyilatkozik, hogy a Studia Theologica Transsylvaniensia (StThTr) folyóirat szerkesztőségébe publikálás céljából beküldött kézirat megfelel a következő követelményeknek:

      • A beküldendő tanulmány tematikája beilleszkedik a StThTr folyóirat profiljába.
      • A kézirat tartalmazza a cím angol fordítását is.
      • A kézirathoz magyar és angol nyelvű, rövid tartalmi - de nem a cikk szövegéből kiemelt, hanem az abban közöltek összefoglalását nyújtó - kivonat (abstract) van csatolva a tartalmat jellemző legfeljebb tíz kulcsszóval együtt.
      • A kézirat szövege betartja azokat a stiláris és bibliográfiai követelményeket, amelyek a Szerzői útmutatóban szerepelnek.
      • A kézirat Word (.doc vagy .docx kiterjesztésben) és PDF formátumban is feltöltésre kerül.
      • A szerző kijelenti, hogy elolvasta, tudomásul vette és elfogadta az Etikai szabályokat, és ennek megfelelően készítette el a kéziratot.
      • Amennyiben más forrásokból származó, szerzői jog által védett anyagokat tartalmaz a kézirat, a szerző biztosítja a használati jogot.